Kis időre megízlelhettük együtt az életet ,
Mint egy finom zamatos gyümölcsöt ,
Úgy szívtuk magunkba minden percét ,
Mint kiszáradt föld a meleg nyári esőt.
Ketten néztük az égen a csillagokat,
A szemünk is velük együtt ragyogott,
Lágyan fátylat borított ránk a hold fénye,
Ott karjaidban édes álomba ringatott .
A reggeli napfény ébresztett minket,
A gyűrött lepedőnk árulkodott rólunk ,
Mit csak az éj leple suttogva hallott,