Új cipővel rugdosom a követ magam előtt,
Miközben a lelkem csak egy cérna száll tartja,
Hallom hogy hangosan kiált le ne zuhanjon még,
Pofonok csattannak az arcomon,de az már nem bírja.
Kérdő tekintetek merednek rám hisz nem értik,
A virágos réten hogy találok folyton kő darabot?
A virágos réten hogy találok folyton kő darabot?