Eszeveszetten mindenhol kerestelek.
Én láthattam csodás, csillogó szemed,
De Te féltél nekem adni, a szerelmed,
Oh, könnyes síró imám szált az égbe,
Istent kértem, hogy felejtselek végre,
Jaj Uram, töröld ki szívemből e férfit,
E fájó nagy szerelem, a halálba taszít.
Szívemben még ma is ott van a parázs,
Nekem minden szavad, egy újabb varázs,
Mégis, friss könnyeimmel kioltom a tüzet,
Én félek szeretni, hisz újra csak veszítek.
Darabokban szívem, fájó, gyötört lelkem,
Szomjas az én ajkam, kiéhezett testem,
Gyönge vagyok, nem bírnám a csalódást,
Eltemetem a szerelmet, mi fájó, de csodás.
J_Myra
5 megjegyzés:
Gyönyörűen visszacsengnek soraidban az érzelmek!
Gyönyörűen visszacsengő érzések soraidban!
Köszönöm szépen :)
Nagyon tetszik az egyszerűsége és érthetősége miatt is. Ahogy a csalódástól való félelmeid, érzéseid leírod, csodás...:) Gratulálok!
Nagyon köszönöm, hogy olvastál, de a legjobb érzés az, hogy tetszett is amit olvastál :) és meg értetted soraimat.
Ölellek szeretettel:
Myra.
Megjegyzés küldése