Hosszú út áll mögöttem,
Szülőhazámból rég eljöttem,
Csak idegen vándor voltam,
Hideget, meleget is kaptam,
Bátran álltam s én nem féltem,
Könnyes szemem letöröltem,
Előttem az álmaim lebegtek,
Az életben győztes lehessek,
Minden nehézséget leküzdöttem
Egyedül ,senki sem állt mellettem,
S ha néha , a köves úton elestem,
Mindig , magasra felemelt a hitem,
Vágyaim voltak, s én akartam,
A képzelet vezérelt s hagytam,
A szerelem tüzében elégni,s ott
Boldog lenni, soha fel nem ébredni,
Most minden olyan ködös lett,
S én elfáradtam élni az életet,
A félelem hálójában, a szívem
Remeg,eddig ilyet nem éreztem,
Hát lemondok a vágyaimról,
Gyáván futamodok álmaimtól,
Hisz mindig , a sorsom győzött,
Zászlaját lobogtatva , ellökött,
Az évek is elszálltak felettem,
S én békés nyugalomra leltem,
Őszülő hajszálaim , azt jelzik,
Ifjúságom véget ért , új élet kezdődik.
2012.10.19
J_Myra
