Szívem nem nyilvános,hanem bezárt,
Mindent ott tárolok ,akár a magtár,
Elrejtett bánatom,keserű világom,
De arcomon mégis,ott van mosolyom,
Lelkem vérzik, tövisek szúrják,
A teher rajta mint kövek, nyomják,
Az ajtót szorosan kilincsre zárom,
Ne halljátok,ne lássátok, nem hagyom
Szemem könnyes,mégis csillog,
Hangom megremeg,de úgyis dalol,
Reszkető két karom, lágyan ölel,
Ajkam néma,de hangos szóval felel,
Csak megyek, mindennap egy lépést,
Próbálom kitépni szívemből a kést,
Befoltozom a szét szakadt lelkem,
S új erővel viszem tovább,keresztem.
2011.01.02
J_Myra
