Én még sose voltam költő,
Csak egyszerű tollforgató,
Mégsem írtam hazugságot,
Mindig csak megfontolandót
Tollam táncolt a kezembe,
Vagy mozdulni sem akart,
Könnyet látott a szemembe,
S szívemben igaz szavakat,
Költőnek lenni szép és jó,
De az bölcsességet követel,
Szilárdon megállni a talajon,
Amikor ott a verseit tépik el.
Én gyenge vagyok mindehhez,
Csak mint a kis hal úszkálók,
Fájó pillanatom,vagy örömöm,