Mesterek azok, akik a betűt faragják,
Aztán gondosan, szépen összerakják,
Szerszámuk csak egy iró toll a kezükben,
Mit megmártanak, forgatnak szívükben.
Ékesítik, s gyöngyszemmé formálják,
Fehér papíron majd másoknak átadják,
Mosolyt, vagy könnyeket csalnak arcokra,
Gyógyírt visznek a nehéz magányokra,
Övék lesz a dicsőség nagy diadala,
Tőlük ered a sok vers, próza, ballada,
Számunkra megmarad a faragott betű,
Mesterek kezéből, az a sok remekmű.
2012.11.09
J_Myra