A Te szemed csillogása, halványodik,
Borúlátó a lelked mert elkeseredik,
Kérdő szavakkal nézel a magas égre,
Nem érted miért lett oly nehéz életed.
A napjaink akár csak az óriáskerék,
Van úgy, magasan szárnyalsz fölfelé,
Szíved vágyát, s akaratát mind elérd,
Sorba megvalósítod, a sok terveidet.
De egyszer csak a homokvárad eldől,
Az életed téged kőkeményen gyötör,
Összecsapnak a hullámok körülötted,
A sok szép álmod, már csak emlékek.
Ne csüggedj el a nehéz fájó életeden,
Meglásd, lesz még könnyebb kereszted,
Majd csillogni fog a Te szép szemed,
Lesz életedbe ki megfogja még kezed.
Menj csak, s Te nézz előre most bátran,
Van még erőd, szóld hangosan kiáltsad,
Vesszen a sok fájó gondod s Te remélj,
Hiszem! A holnap Neked is hoz reményt.
Borúlátó a lelked mert elkeseredik,
Kérdő szavakkal nézel a magas égre,
Nem érted miért lett oly nehéz életed.
A napjaink akár csak az óriáskerék,
Van úgy, magasan szárnyalsz fölfelé,
Szíved vágyát, s akaratát mind elérd,
Sorba megvalósítod, a sok terveidet.
De egyszer csak a homokvárad eldől,
Az életed téged kőkeményen gyötör,
Összecsapnak a hullámok körülötted,
A sok szép álmod, már csak emlékek.
Ne csüggedj el a nehéz fájó életeden,
Meglásd, lesz még könnyebb kereszted,
Majd csillogni fog a Te szép szemed,
Lesz életedbe ki megfogja még kezed.
Menj csak, s Te nézz előre most bátran,
Van még erőd, szóld hangosan kiáltsad,
Vesszen a sok fájó gondod s Te remélj,
Hiszem! A holnap Neked is hoz reményt.
J_Myra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése