Csak rajzolom a betűket,
de folyton rád gondolok,
Megöl a messzi távolság
hogy nem veled vagyok.
Írhatok én szép verseket
benne azt hogy szeretlek,
Mit sem ér a gyöngy betű
ha nem láthatom szemed.
Nem érzem a simogatásod,
ajkam ajkadhoz sem érhet,
Csillagos éjszakában ágyam
velem könnyeket ejt érted.
Várom hogy a nap felkeljen,
de ott újra kezdődik minden,
Én csak rajzolom a betűket,
és elküldöm neked versben.
2017.06.24
J_Myra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése