2017. június 24., szombat

Elküldöm versben



Csak rajzolom a betűket,
de folyton rád gondolok,
Megöl a messzi távolság 
hogy nem veled vagyok.

Írhatok én szép verseket
benne azt hogy szeretlek,
Mit sem ér a gyöngy betű
ha nem láthatom szemed.

Nem érzem a simogatásod,
ajkam ajkadhoz sem érhet,
Csillagos éjszakában ágyam
velem könnyeket ejt érted.

Várom hogy a nap felkeljen,
de ott újra kezdődik minden,
Én csak rajzolom a betűket,
és elküldöm neked versben.

2017.06.24

J_Myra





Nincsenek megjegyzések: